Tűzvédelmi tervezés

Jelen írásomban a tűzvédelmi tervfejezet készítésének szabályairól osztanék meg Önökkel néhány gondolatot. Az 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Ttv.) kimondja, hogy:
„21. § (1) Jogszabályban meghatározott esetben az építészeti-műszaki tervdokumentáció része a tűzvédelmi dokumentáció”
Ezek az esetek a következők:
a) az általános és sajátos építményfajták szerinti, valamint a műemlékvédelmi építésügyi hatósági eljárásokban a vonatkozó jogszabály tűzvédelmi szakhatóság bevonását írja elő,
b) az építmény kettő vagy több pinceszintet tartalmaz.”
Újdonság, hogy a korábbiaktól eltérően tűzvédelmi tervfejezetet csak tűzvédelmi tervező, vagy tűzvédelmi szakértő készíthet.
Mely esetben kell a tűzvédelmi szakhatóságot bevonni az építésügyi eljárásba? Erről rendelkezik a 193/2009. (IX.15.) Kormány rendelet 5.melléklete, amely szerint:

• az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályú épületek
• az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályú helyiségeket tartalmazó épületek
• az 500m2 – szintenkénti összesített – alapterület feletti közösségi helységet tartalmazó épület
• „D”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tároló épületek
• minden nagy forgalmú, vagy tömegtartózkodásra szolgáló épület
• mozgásukban, cselekvőképességükben korlátozott személyek befogadására, elhelyezésére szolgáló helyiséget tartalmazó épületek
• a pinceszintek kivételével a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó- és üdülőépületek
• ahol kettő vagy több pinceszint létesül

esetén a tűzvédelmi szakhatóság bevonása szükséges. Felmerül a kérdés, hogy a sok változás után jelenleg ki tekinthető szakhatóságnak? Első fokon alap esetekben a katasztrófavédelmi kirendeltség, kiemelt esetekben pedig a katasztrófavédelmi igazgatóság. Az alábbi létesítmények tartoznak a kiemelt körbe:
„ca) magas építmények,
cb) a 10 000 m2 összesített szint alapterületűnél nagyobb középmagas építmények,
cc) a 2000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmények,
cd) az 5000 főnél nagyobb befogadóképességű sport rendeltetésű közhasználatú építmények,
ce) erőművek,
cf) fekvőbeteg ellátásra, továbbá mozgásukban korlátozattak elhelyezésére szolgáló középmagas építmények, amennyiben az elhelyezés 13,65 méter felett történik,
cg) metró és földalatti vasúti létesítmények,
ch) Országház, Országgyűlési Irodaház, Miniszterelnökség létesítményei.”
Mind az építési hatósági (létesítési) tervhez, mind a kiviteli tervekhez kell tűzvédelmi fejezetet készíteni. Cégünk többek között vállalja az ilyen jellegű hatósági eljárásokhoz szükséges dokumentumok elkészítését is. Hívjon minket bizalommal!

A tűzvédelmi tervfejezet tartalmi követelményei

A 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról 5. számú mellékletében leírtak alapján az építési engedélyezési dokumentáció részeként:

„4. A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció, kiürítési terv tartalmazza
a, az építmény, létesítmény megközelíthetőségére,
b, a létesítmény oltóvíz ellátására,
c, a létesítmény, építmény tűzveszélyességi osztályba sorolására, az építmények tűzállósági fokozatára,
d, az alkalmazott épületszerkezetek tűzvédelmi paramétereire,
e, a tűzszakaszok elhelyezkedésére,
f, a kiürítésre,
g, az épületgépészeti kialakításra, villamos és villámvédelmi rendszerre,
h, a tűzjelzésre és - oltásra,
i, a hő- és füstelvezetésre és kialakítására, és
j, a tűzterhelés meghatározására vonatkozó megoldásokat.”

Felmerül a kérdés, hogy a kiviteli terveknél is kötelező-e a tűzvédelmi munkarész elkészítése? A 191/2009.(IX.15.) Kormány rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 22§ (3) pontja szerint :

(3) A kivitelezési dokumentáció tartalma az építési engedélyezési vagy bejelentési dokumentációból, költségvetési kiírásból és - a külön jogszabályban meghatározott esetekben - biztonsági és egészségvédelmi tervből áll
a) a legfeljebb az alábbi jellemzőjű építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén:
aa) 300 m2 összes szintterület,
ab) három beépített építményszint (alápincézett, földszint + tetőtér-beépítés),
ac) 1000 m3 bruttó térfogat,
ad) 7,5 m-es építménymagasság és
ae) az af) alpont kivételével 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret, vagy
af) 6,6 m-es falköz, oszlopköz méretű előre gyártott födémszerkezet, vagy
b) a bejelentéshez kötött építményt, építési tevékenységet érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén, vagy
c) polgári lőteret,
d) hírközlési építményt,
e) nem közhasználatú parkot, játszóteret, sportpályát,
f) kerítést, vagy
g) támfalakat, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1,5 m-t,
érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén.

Ezekben az esetekben tehát nem szükséges tűzvédelmi fejezetet készíteni a kiviteli dokumentációhoz
kivéve, ha szakhatóság bevonását írja elő jogszabály, illetve, ha az építmény kettő, vagy több pinceszintet tartalmaz.

A kormány rendelet 22§ (6) pontja szerinti esetekben a kiviteli tervdokumentáció része a tűzvédelmi munkarész is, illetve itt is alkalmazni kell az előbb már említett szabályt, amennyiben szakhatóság bevonására kerül sor, vagy az építmény kettő, vagy több pinceszintet tartalmaz, szintén kell tűzvédelmi tervfejezetet is csatolni a kiviteli dokumentációhoz.

Ezekben az esetekben a tervnek tartalmaznia kell:

a) az építmény megközelíthetőségét, tűztávolságát,
b) az építmény oltóvíz-ellátásának biztosítását,
c) az építmény tűzveszélyességi osztályba sorolását, tűzállósági fokozatát,
d) a tűzszakaszok elhelyezkedését, a tűzszakasz-határokat és azokon található nyílászárók és átvezetések leírását,
e) az alkalmazott épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereit,
f) a tűzterhelés meghatározását,
g) a kiürítési feltételek biztosítását,
h) az épületgépészet és a villámvédelmi rendszer kialakítását, valamint
i) a hő- és füstelvezetésre, tűzjelzésre és tűzoltásra vonatkozó megoldásokat.

Cégünk többek között vállalja az építésügyi hatósági eljárásokhoz szükséges dokumentumok elkészítését is. Hívjon minket bizalommal!